Az internethasználat intenzitásának markáns növekedése mellett annak szerepe is változóban van. A vásárlás előtti informálódás terepe – különösen a tartós fogyasztási cikkek esetében – mára már jelentős mértékben áttevődött az internetre, napjainkban mégis fontosabbá válik az internet mint virtuális piactér szerepe.
Az internetpenetráció 2007-ben a magyarországi lakosság körében 43 százalék. A világhálót használókat alapvetően három felhasználói típusba lehet sorolni. A felhasználók 51 százaléka az internet alapvető lehetőségeivel él – e-mailezik, böngészik, kép- és videomegosztó oldalakat nézeget, közösségi oldalakat látogat. A második legnagyobb, 42 százalékot kitevő csoportba tartozók markáns tulajdonsága, hogy – az alapvető lehetőségeken túl – ők szeretnek fórumozni is. A legaktívabb felhasználók 6 százalékot képviselnek – bár ők kevesen vannak, de saját honlapjaikkal, blogjaikkal az internetes közösség véleményvezérei.
A web2 alkalmazások közül legnagyobb népszerűségnek a közösségi oldalak örvendenek, melyek egyben átformálják az internetről való gondolkodást. A közösségi oldalakat látogató internethasználók inkább érzik az internet közösségformáló hatását, mint a közösségi oldalakat nem látogatók.
Bár az online értékesítés is egyre fontosabb, az online tájékoztatás egyenesen megkerülhetetlen. A netezők többsége gyakran szokott vásárlás, vagy egy szolgáltatás igénybevétele előtt tájékozódni az interneten. A tájékozódás elsősorban a termékjellemzőkre, az üzletek elérhetőségére és nyitva tartására terjed ki, de magas azok aránya is, akik az internet segítségével hasonlítják össze az árakat, illetve tesztoldalakon, vásárlói fórumokon mérik fel a termék, szolgáltatás minőségét.
A felhasználók az elmúlt évben leginkább menetrendről, könyvekről, TV műsorról, mobiltelefon készülékekről, moziműsorról, kulturális és sportrendezvényekről, valamint képzésekről tájékozódtak az interneten. Megrendelést pedig könyvekre, készétel házhozszállításra, CD/DVD-re, valamint internetszolgáltatásra adtak le online módon a legnagyobb arányban. Az online költési arány a repülőjegyek esetében a legmagasabb. Azok, akik az elmúlt évben interneten vásároltak repülőjegyet, az összes repülőjegyre kiadott pénzük 63 százalékát internetes jegyvásárlás során költötték el.
Az online megrendelések azonban nem mindig végződnek online fizetéssel. Bár az intenzív internetezők 75 százaléka rendelt már meg valamilyen terméket, vagy szolgáltatást interneten keresztül, a fizetés többnyire utánvétellel történik. A teljesen online vásárlók, azaz a fizetést is online módon teljesítők aránya – bankkártyával, illetve online számla útján (pl. PayPal) – lényegesen alacsonyabb: 26 százalék. Ez az arány csak a legintenzívebb nethasználók csoportjában magas és éri el az 57 százalékot. Az, hogy az online fizetési módokat választók aránya még a dombornyomott bankkártyával rendelkezők körében is igen alacsony, arra enged következtetni, hogy az online kereskedelem, és fizetős letöltés bővülésének lélektani akadálya az online fizetéssel szembeni bizalmatlanság.
A válaszadók számára online vásárlással kapcsolatban a legfőbb szempont a virtuális piactéren kínált árucikkek kedvező ára. Második legfontosabb érvként az online felületeken az egyes termékeket, szolgáltatásokat kísérő részletes leírás minősül.
Forrás:gfk.hu
