Szepesség egyik legjelentősebb épülete a nagyőri kastély. A későgótikus Szent Anna templommal és a gótikus-reneszánsz haranglábbal együtt egységes építészeti komplexumot alkot.
A XX. század hetvenes-nyolcvanas éveiben a kastély és környéke részletes történelmi-művészeti feltárása után a Szlovák Nemzeti Galéria felújítatta és a felújított épületben több álladó kiállítást rendezett be: XVII-XIX. századi régi bútorok és dísztárgyak, Mednyánszky László nagyőri képei, külön kiállítást képez a régi könyvtár a település és a kastély...

Ólublót okiratokban 1292-ben említik először. A vár megépítése után a község váralatti településé vált, ezzel jelentősége is növekedett. A város fejlődésében jelentős változást azonban I. Lajos király rendelete hozta, amelyben királyi város rangot kapott, kiterjedt jogokkal és vásártartási joggal. A város következő jelentős történelmi periódusa az volt, hogy 1412-1772 között lengyel zálogba került. A város ismert gazdasági- és kulturközponttá vált. A lengyel zálog megszűnésével a város elveszítette kivételes helyzetét, a hivatalnokok és a nemesek eltávoztak. Ólubló a szélesebb környékének központja maradt csupán ...

Vöröskolostor nemzeti emlékhely. Karthauzi és kamaldulenzi szerzetesrendé volt, két elkülönült időszakban birtokolták. Vöröskolostor eredetileg, 1320-1563 között, a karthauzi rendé volt (a rendet Szent Brúnó alapította 1084-ben).
Az első karthauzi kolostort a Szepességben 1305-ben építették Létánfalva (Letanovce) melletti Lethonkövön (Kláštorisko) a Káposztafalvi-mészkőhegységben, mai nevén Szlovák-paradicsomban (Slovenský raj). Később a rend ajándékba kapta a szepességi Lehnic (Lechnica) települést, és a falu határában 1305-ben elkezdték építeni második kolostorukat ...